Az SDIC alkalmazása a gyapjúzsugorodás megelőzésében

Nátrium-diklór-izocianurát(SDIC rövidítés) az egyik fajtájaklóros kémiai fertőtlenítőszer Általában fertőtlenítőszerként használják sterilizáláshoz, széles körben használják ipari fertőtlenítő alkalmazásokban, különösen szennyvíz- vagy víztartályok fertőtlenítésére. Amellett, hogy fertőtlenítőszerként és ipari dezodorként használják, az SDIC-et gyakran használják gyapjú zsugorodásgátló kezelésében és fehérítésében is a textiliparban.

A gyapjúszálak felületén sok pikkely található, és a mosási vagy szárítási folyamat során a szálak ezek a pikkelyek által összezáródnak. Mivel a pikkelyek csak egy irányba tudnak mozogni, a szövet visszafordíthatatlanul összezsugorodott. Ezért a gyapjúszöveteknek zsugorodásgátlónak kell lenniük. A zsugorodás elleni védelemnek számos fajtája létezik, de az elv ugyanaz: a gyapjúszálak lerakódásának eltávolítása.

SDICvízben erős oxidálószer, vizes oldata pedig egyenletesen képes hipoklórsavat felszabadítani, amely kölcsönhatásba lép a gyapjú kutikula rétegében lévő fehérjemolekulákkal, megszakítva a gyapjúfehérje molekulák egyes kötéseit. Mivel a kiálló pikkelyek felületaktivitási energiája nagyobb, előnyösen reagálnak az SDIC-vel, és eltávolítják őket. A pikkely nélküli gyapjúszálak szabadon csúszhatnak, és már nem rögzülnek, így az anyag már nem zsugorodik jelentősen. Ezen túlmenően, ha SDIC-oldatot használunk gyapjútermékek kezelésére, akkor a gyapjúmosás közbeni tapadást, azaz a „pöldösödés” jelenséget is megelőzhetjük. A zsugorodásgátló kezelésen átesett gyapjú szinte nem mutat zsugorodást, gépben mosható és megkönnyíti a festést. A most kezelt gyapjúnak pedig nagy fehérsége és jó tapintása van (puha, sima, rugalmas), valamint puha és fényes fényű. A hatás az úgynevezett mercerizáció.

Általánosságban elmondható, hogy 2–3%-os SDIC-oldat használata és egyéb adalékanyagok hozzáadása a gyapjú vagy gyapjúkeverék szálak és szövetek impregnálásához megakadályozhatja a gyapjú és termékei felhalmozódását és nemezelését.

gyapjú-zsugorodás-megelőzés

A feldolgozás általában a következőképpen történik:

(1) a gyapjúcsíkok adagolása;

(2) Klórozás SDIC és kénsav felhasználásával;

(3) Klórmentesítő kezelés: nátrium-metabiszulfittal kezeljük;

(4) Vízkőmentesítés: a kezeléshez vízkőoldó oldatot használnak, a vízkőoldó oldat fő összetevői a szóda és a hidrolitikus proteáz;

(5) Tisztítás;

(6) Gyantakezelés: gyantakezelő oldat használata a kezeléshez, ahol a gyantakezelő oldat egy kompozit gyantából képzett gyantakezelő oldat;

(7) Lágyítás és szárítás.

Ez a folyamat könnyen ellenőrizhető, nem okoz túlzott szálkárosodást, hatékonyan lerövidíti a feldolgozási időt.

A szokásos működési feltételek a következők:

A fürdőoldat pH-ja 3,5-5,5;

A reakcióidő 30-90 perc;

Más klóros fertőtlenítőszerek, például triklór-izocianursav, nátrium-hipoklorit-oldat és klór-kénsav is használhatók a gyapjú zsugorítására, de:

Triklór-izocianursavnagyon csekély az oldhatósága, a munkaoldat elkészítése és felhasználása nagyon körülményes.

A nátrium-hipoklorit oldat használata egyszerű, de eltarthatósága rövid. Ez azt jelenti, hogy ha hosszabb ideig tárolják, akkor az effektív klórtartalma jelentősen csökken, ami a költségek növekedését eredményezi. A hosszabb ideig tárolt nátrium-hipoklorit oldatnál használat előtt meg kell mérni az effektív klórtartalmat, ellenkező esetben bizonyos koncentrációjú munkaoldat nem készíthető. Ez növeli a munkaerőköltségeket. Azonnali használatra történő eladáskor nincs ilyen probléma, de nagyban korlátozza az alkalmazását.

A klórszulfonsav rendkívül reakcióképes, veszélyes, mérgező, füstöt bocsát ki a levegőbe, szállítása, tárolása és használata kényelmetlen.


Feladás időpontja: 2024.08.08